1. rész

 - Itt a tábor! Végre! - ujjongott Jasmy.

 - Hiába, szerencsétek hogy én itt vagyok! Én vettem észre ^^ - büszkélkedett Ally, de az érkező Sakura félbeszakította.

 - És nincs még sötét! - kiabált a rózsaszín.

 - Na jó, nekem WC-re kell mennem. Majd jövök! - figyelmeztette a többieket Renée, mielőtt keresni kezdenék.

 - Oké. mormogta válaszképp Sakura, és elindult megkeresni a konyhát.

 - Hát ez nem tűnik nagyon WC-nek... - jegyezte meg Renée, és belépett a börtönökre emlékeztető rácskapun.

 - Bocsi, nem tudod hol a WC? - kérdezte a teremben szobrozó alaktól.

 - Igen, menj le itt a lépcsőn, és ott lesz! - válaszolt.

 - Köszi!

 - Nincs mit. - vigyorodott el sunyin.

 - Na jó, ez csak szerintem elég hideg és barátságtalan WC? - gondolta Renée, és megborzongott.

 - Van ott egy felirat... Aucs, fúj, mibe léptem? ÁÁÁÁÁ! Egy csontváz! Úristen... Jobb lesz futni!

 - Ez a hely egyre ijesztőbb! Szerintem ez nem is a WC...

 - Ez meg? De ez nem is simoelon! Valami ősi érme lehet... Felszedem, hátha lehet még használni valamire!

 - Na jó, nem tudom, minek nekem ennyi kíváncsiskodás, de ezt muszáj kinyitnom! Ehh, de nehéz...

 - Hé, Ally, neked nem fura, hogy Renée már milyen régen eltűnt? - kérdezte összehúzott szemöldökkel Saku.

 - Dehogynem... De biztos eldugult a WC, vagy nem tudom... - válaszolt tökéletes nyugalommal Ally.

 -  És az feltűnt már, hogy a WC nem is abban az irányban van?! - ugrott fel Saku.

 - Hol lehet Renée? Nem azt mondta, hogy WC-re megy? - kérdezte Hope Jasmy-tól.

 - De, de biztos eldugult a WC, és azzal nyüglődik. Ahogy általában szokott. - nevetett kínosan Jasmy.

 - SEGÍTSÉÉÉG! - kiabált valaki.

 - Hallottad? - kérdezte Ally, most már kicsit sem nyugodtan.

 - Ez Renée! - ugrott fel újra Sakura, és a rácskerítés felé rohant.

 - Várj meg! - szaladt utána Ally.

 - Hé kislányok! Hová rohantok? Ott egy nagyon fontos ásatás zajlik! - kiabált rájuk a még mindig ott szobrozó nő.

 - Maga nem hallotta a segítségkérést?! - csattant fel Ally.

 - Biztos beomlott egy sírkamra, és valaki bent ragadt. Előfordul az ilyen. - vont vállat a kalapos nő, és kivonult az épületből. Ally és Saku döbbenten megállt, de pár pillanaton belül újra elkezdtek lefelé rohanni.

 - Renée! - kiabált Saku, látva, hogy barátnője egyben van, és semmi nem omlott be.

 - Saku! Jaj de örülök hogy itt vagytok! Azt hittem, már átkerültem egy másik dimenzióba! - ujjongott Renée.

 - Az a nő ott fent azt mondta, ásatás van itt, és beomlott valami... - szidta Saku.

 - Nekem meg azt, hogy ez a WC. Az egy hazug hülye. - vont vállat Renée.

 - Hé! Észrevettétek már azt a foglalatot? - kérdezte Ally.

 - Találtam egy félhold alakú kavicsot, ott a ládában... - válaszolt volna Renée, de Hope félbeszakította.

 - Na mivan itt gyerekek? Gyűlés?

 - Hahaha... nem, találtunk egy ilyen izét. - válaszolt értelmesen és tömören Renée.

 - Hát, próbáljuk meg, mi lesz ha belerakjuk ezt az izét az izébe! - nyögte be Renée, amiből valószínű senki sem értett semmit.

 - Vááá! - visított, és hátraugrott, amikor a kék sugár majdnem eltalálta.

 - Kinyílt egy ajtó! - ugrált Ally.

 - Gyertek, nézzük meg mi van ott! - sietett be a kamrába Saku.

 - Szerintem inkább holnap... már elég késő van! - jegyezte meg Jasmy, és elindult felfelé a lépcsőn.

 - Igaz mondjuk. De akkor holnap reggel menjünk el a piacra is! - jelentette ki Sakura, és a többiekkel együtt visszafordult.

 - Köszi hogy kiszabadítottatok onnan! Már vártam a kínai múmiák támadását... - gondlkozott el Renée.

 - De hát nem is Kínában vagy te igenész! - nevetett Ally.

 - Tudom, de azt hittem átkerültem oda...

 - Készül a sali! - örült a fejének Saku, hogy eddig még nem vágta el az ujját, és hogy talált nem kiszáradt zöldséget a nem működő hűtőszekrényben.

 - Aucs, ez forró! - szisszent fel Renée.

 - Meg kéne fújni, nem? - kérdezte halkan nevetve Hope.

 - Lehet...

 - Jasmy? - kérdezte Saku.

 - Asszem elment zuhanyozni. Stip-stop, utána én megyek! - kiabált Hope.

 -  Oké!

 - Mázlista! Az enyém meg sem sült! - vinnyogott Ally. 

 - A tűz FÖLÉ kéne tartani, nem MELLÉ! - adta a következő jótanácsot Hope a kissé pihentagyú társaságnak.

 - Kész a kaja! - jelentette be Saku. Hope rögtön rávetette magát.

 - Hű de éhes voltam! - motyogta halkan Sakura, miután a második tányér salátát kezdte bepusztítani.

 - Ömm... hello! - köszönt a mellé ülő, látszólag egyiptomi férfinak.

 -  hi! My naam is Alidzsí. hoe is jy? O ja, en dankie vir jou slaai, heerlik. - válaszolt az idegen.

 - Ahaa, biztos... - vont vállat kissé döbbenten a rózsaszín.

 - Ally, honnan került ide ez a szék? - kérdezte Renée felhúzott szemöldökkel.

 - Elhiszed hogy nem tudom?

  - Hey meisies! Ek hoop dit maak nie saak wat gaan sit het, my naam is Samanta. - üdvözölte őket egy érthetetlen nyelvű kislány, aki odaült a székre.

 -  Mit motyog a kiscsaj? - suttogta Renée.

 - Nem tudom, de ez a hely kezd kissé furcsa lenni...